Tizedik lemezünk: Hidas Frigyes
Ismertető
Hidas Frigyes (1928-2007) zeneszerző, karmester gazdag életműve jelentősen hozzájárult a kortárs magyar rézfúvós repertoár gazdagításához. Nem csak jelentős számú fúvós versenyművére, remek, invenciózus fúvós kamarazene termésére gondolunk. Hidas a fúvószenekari repertoár nagy mestere volt - professzionális és amatőr együttesek világszerte nagy odaadással játsszák műveit - és ő volt az első zeneszerző, aki egy énekes szólistákat és kórust felvonultató Requiem zenekari szólamait a fúvószenekar hangszereire bízta.
Hidas Frigyes tanulmányait a budapesti Zeneakadémián, Viski János növendékeként végezte. 1950-től kezdve számos budapesti színházban vállalt karmesteri vagy zeneigazgatói állást: dolgozott az Ifjúsági Színházban, a Nemzeti Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, de a Szent István Bazilika énekkarának karnagya is volt. Számos színpadi alkotáshoz, televízió- és rádiójátékhoz, valamint filmhez írt kísérőzenét. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem új orgonáját- más művek mellett - Hidas Frigyes Orgonaversenyének ősbemutatójával avatták fel. A zeneszerző kétszer, 1959-ben és 1980-ban kapott Erkel Ferenc-díjat, 1987-ben érdemes művész címmel tüntették ki. 1993-ban Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el munkásságát.
Felvételünkön az Ewald Rézfúvós Együttes a mester rézfúvós kamarazenéjéből válogatta össze műsorát.
Az Öt tétel (1973) rézfúvós szextettre (három trombita, két harsona, tuba) hangvételében és felépítésében reneszánsz-korabarokk-klasszikus rézfúvós muzsikák (toronyzenék, intrádák, partiták, divertimentók) világát idézi. A bevezető Signal két felfelé törő, pontozott kvartmotívumból és a szintén kvartra épülő lépegető lezárásból álló 4-ütemes bevezetővel indít, ez a zenei anyag, valamint a feldolgozása során felbukkanó virtuóz hangismétléses staccato motívuma darab teljes zenei anyagát megelőlegezi. A feszülten kromatikus első Scherzo (4/4) főrésze viharos tempójú dactilus-motivumok ismétlésére épül, rövid, nyugodtabb trió pihenőjével. A darab legterjedelmesebb, leghangsúlyosabb centrális tétele a mérsékelt tempójú, szemlélődő hangú Interludium. Szabadon kezelt szonátaformája érdekességeként a reprízben a rajzos, ágáló főtémát augmentált formában izgatottstaccatokísérettársaságában halljuk újra. A második scherzo 12/8-os vérbő tarantella, az utolsó tétel pedig Choral, nyugodt, a négyszólamú énekes korálletéteket kortárs módon átértelmező hatásos rézfúvóskórus.
Edzésminták (1982) szokatlan és távoli asszociációkat hordozó cím alatt két sorozat apró darabot komponált a zeneszerző, azzal a céllal, hogy az ifjú hangszeresek saját etűdjeikben belefáradva közös játékba kezdhessenek, mintegy pihenésképpen. A szerzőt idézzük: " Edzésmintáimat" fiatal rézfúvósok számára készítettem és állítottam össze. Bevallott szándékom, hogy segítsek olykor kikapcsolódniuk a szólóetüdök oly nélkülözhetetlen és oly unalmas közegéből, egyszersmind egyfajta játékos komolysággal (s már kezdő-fokon!) bekapcsolódniuk a kamaramuzsikálás, a hangszeres együttműködés izgalmas világába.
A sorozat egyes darabjai természetesen pedagógiai célzatot is tartalmaznak (ritmikai, hangindítási problémák megoldásának gyakoroltatására, stb.).
A darabok lakonikus rövidségével a figyelem lehetséges ellankadásának igyekeztem elejét venni.
Áttekinthető formákkal, világos faktúrával s nem utolsósorban: az ifjú játékosok saját fantáziáját is "provokáló" ötletekkel szeretne ez a sorozat valóban amolyan "bemelegítő edzés" módjára utat mutatni a professzionista együtt-muzsikálás "Nagy, Rangadó Mérkőzései" felé.
A hangsúly tehát a játékon, játékosságon van, szellemes zenei ötletek egész tárházával állunk szemben, amelyben Hidas a rézfúvós hangszerekről birtokolt minden tudását megcsillantja. Hogy ez mennyiben pihenés? Nos, ez a móka és játék időnként igen-igen erőt próbáló feladat, pedig nem is zeneiskolás vagy gimnazista korosztályról van szó. Az első sorozat 24 darabja rézfúvós kvintettre (két trombita, kürt, harsona, tuba) készült, a rövid tételek mindegyike a barokk invenciók módjára egyetlen zenei motívum, technikai elem bemutatását tűzi ki célul, egyféle írásmódot használ, egyféle zenei karakterre épül, a staccato-technikát változatos köntösben megjelenítő darabok, szellemes ritmusjátékok, áradó kantilénák, megnyugvást hozó sicilianók, viharosan pergetett hangismétlések. A második sorozat 16 darabja rézfúvós szextettre íródott, hasonló felépítésben. A sorozatot itt is megkapó hangulatú korál kerekíti le.
5x5 - öt tétel az öt muzsikusból álló együttesnek - a címe Hidas 1983-ben írott kompozíciójának, amelyet a Zeneakadémia kürttanárának, "Szabó Lászlónak és kiváló növendékeinek" ajánlott a zeneszerző. Ha felvételünk első darabjában feltörő, karakteres kvartok határozták meg a zene motívumvilágát, itt két egymásra épülő kvint motívuma teremti meg az idegesen robbanékony kezdés alaphangulatát. Az öt tétel ismét centrális szimmetriát mutat, ezúttal sokkal inkább a klasszikus divertimentók szellemében: két miniatűr szonátaformájú saroktétel fog közre egy-egy scherzo karakterű hármas lüktetésű gyors zenét, középen a nyugodt lejtésű, kétrészes Moderatóval.
Gyenge Enikő
Tracklista és meghallgatható részletek
1-5 | Öt tétel 16'15'' |
1 I. Signal. Moderato |
|
2 II. Scherzo 1. Allegro con brio |
|
3 III. Interludium. Moderato molto |
|
4 IV. Scherzo 2. Allegro vivace |
|
5 IV. Choral |
|
6-29 | Edzésminták 27'29'' |
30-45 | Edzésminták 16'57'' |
46-60 | 5 X 5 10'39'' |
Összidő: 71'20''